2017. június 29., csütörtök - Péter, Pál
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Címlap arrow Városunk
Városunk
Időjárás
Helyi hírek
Honlap ajánló


gyergyotv.ro

keletinfo.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
Városunk Nyomtatás E-mail
A Keleti Kárpátok mentén, a 25° 35’ keleti hosszúságon és a 46° 43’északi szélességen elhelyezkedő Gyergyószentmiklós létét a Békény pataknak köszönheti. A patak vize az átlagban 810 méter magas területet alkalmassá tette az emberi otthonalapításra.

Gyergyószentmiklós szerves része a Gyergyói medencének, keleti szélén helyezkedik el. A város határait kelet felől a Magas bükk és az 1.257 m magas Pongrácz tető, északon az 1.545 m-t elérő Pricske (Piricske) tető, északnyugaton, nyugaton és délen pedig a Gyergyói medence három településével határos, úgymint Szárheggyel, Alfaluval és Tekerőpatakkal.

Gyergyószentmiklós története szorosan összefügg a székelység életének alakulásával. Első okleveles említése az 1332-1334-es évi pápai tízed jegyzék mely a gyergyói falurendszer kialakulásának előrehaladott folyamatát dokumentálja. Ha a XII. század végén és a XIII. század elején Gyergyószentmiklós a jelenlegi településtől keletebbre a Békény patak felső völgyében terült el amit a felszínre került középkori keresztény temető is bizonyít, 1332-ben már kialakult a falukép, az utcás soros település típus.


Gyergyószentmiklós társadalma kapcsolatban volt a székelyek katonai feladatkörével, mely a birtokviszonyokban is éreztette hatását. A gyalog katonák a termőföldek szétosztásánál majd újraosztásánál egy nyílföldet, a lófők, két nyílföldet, míg a főnépek három vagy öt nyílföldet kaptak, annak alapján, hogy hány páncélos katonával jelentek meg a „lustrán” vagy a hadban. A XV. században és a XVI. század első felében a gyergyószentmiklósi székelyek is mindent elkövettek közszabadságuk és adómentességük megvédésért. Talán ezzel magyarázható részvételük az 1511-es, 1519-21-es és az 1562-es évi felkelésekben. Az 1566-os évi jobbágyadományozások a királyi adományozás megjelenéséhez vezettek Gyergyószentmiklóson is, ahol 1567-ben már 78 libertinus, vagy jobbágycsaládot írtak össze akiknek területeit János Zsigmond fejedelem a főnépeknek adományozta. A gyergyószentmiklósi székelység ősi szabadságának visszaszerzéséért rész vett az 1571-es, 1575-ös, 1583-as, és az 1596-os évi lázadásokban.

A XVI. század jogtörténeti eseménye a székely falu-törvények megjelenése. Bár ezek a közösségi jogalkotások egy korábbi időszak törvényeire utalnak vissza, mégis a fennmaradt első székely falutörvények az 1581-es esztendőhöz köthetők. A háromszéki Zalán és Gyergyóújfalu mellett az említett esztendőben Gyergyószentmiklóson is megfogalmazták a település határ rendtartását rögzítő törvényt.

A XVII. század első felében uralkodó fejedelmek, felismerve a székely katonai erő fenntartásának a szükségességét, uralkodásuk kezdetén megerősítették a székelyek szabadságjogait. Egyesek közülük vásárjogok adományozásával segítették elő a székely települések fejlődését. Így például 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásárjog adományozása döntő módon hozzájárult a moldvai örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez 1637-ben, 1654-ben, majd 1669-ben.

A Habsburg uralom állandósulásával ismét veszélybe került a székely szabadság. Ezért a gyergyószentmiklósiak Thököly Imre, majd pedig II. Rákóczi Ferenc oldalán harcoltak ősi szabadságjogaikért és a magyar szabadságért. A székelyek kuruc pártisága miatt, 1708-tól kezdődően a Habsburgok nem vették igénybe a székelyek hadszolgálatát. 1762-ben az osztrákok megpróbálták Gyergyószentmiklóson is felállítani a székely határőrezredeket. Mivel azonban nem akarták a székelyek számára biztosítani az adómentességet, s főleg azt, hogy saját tisztjeik vezetése alatt hozzák létre a gyalog és huszárezredeket, 1762. július 26-án a gyergyószentmiklósiak lázadásához vezetett. A Gubernium elnöke, a Habsburg tisztikarral együtt kénytelen volt elmenekülni városunk területéről. A székelység megosztásával 1763. decemberében Gyergyószentmiklóson sikerült megszervezni az osztrákoknak az első székely gyalogezredet és a huszárezred első kompániáját. Mint határőrkatonák a gyergyószentmiklósi székelyek a XVIII. század végén és a XIX. század elején részt vettek az orosz –osztrák–török háborúban, a bajor örökösödési háborúban, a francia forradalom és Napoleon elleni háború sorozatban. Ezekben a harcokban a gyergyóiak megismerkedtek a francia forradalom elveivel, a felvilágosodás korának szabadságeszményével. Ez a szabadságeszmény lesz az a mozgatóerő az 1848-1849-es évi eseményekben, mely döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy a gyergyószentmiklósi székelység óriási véráldozattal járuljon hozzá a szabadságharc katonai sikereihez.

A XIX. század második felében Gyergyószentmiklós társadalmában is megszűntek a rendi korlátok. A föld árúvá válásával az új kapitalista gondolkodásmódú csoport a saját javára valósította meg az arányosítást és a tagosítást. A céhek helyét elfoglalta az Ipartestület, mely szintén a kisiparosok szervezete volt. A XX. század elején Gyergyószentmiklóson főleg a fafeldolgozó ipar fejlettsége volt szembetűnő, de kimutatható a fémfeldolgozás, a szállodaipar, a bőrgyártás, fonó-szövő ipar, a szabászat és a ruházati ipar egyéb ágai, a malomipar, illetve a gépgyártás. Gazdasági fejlettség tekintetében Gyergyószentmiklós a korabeli Csík vármegye legfontosabb települése volt.

1607-től kezdődően a különböző okiratokban mezővárosként, vagy városként szerepelt. 1871-ben a kevesebb adó fizetése érdekében Gyergyószentmiklós korabeli vezetősége nagyközséggé nyilvánította a települést. Ezért kellett a XX. század eleji önkormányzati vezetésnek megküzdenie, hogy 1907. decemberében Gyergyószentmiklós új jogi-közigazgatási „státusával” ismét a városok sorába emelkedjen.

A XX. század eleji virágzó gazdasági életet valósággal megtörte a trianoni döntés. Gyergyószentmiklós elveszítette a határ menti kereskedelmi helyzetéből származó előnyeit. Ugyanakkor a korabeli román hatalomnak nem állt érdekében biztosítani a feltételeket e magyar város továbbfejlődéséhez.

A XX. század hatvanas éveinek végén és a hetvenes évek elején Gyergyószentmiklóson is megkezdődött az ú. n. szocialista iparosítás. Bár a cél a város románosítása volt, mivel azonban a várost körülvevő falvak lakossága magyar volt, ez a próbálkozás meghiúsult. Természetesen ebben része volt a létrehozott vállalatok vezetőinek is. A korabeli bútorgyár, szövöde, gép- és cserealkatrész gyár, valamint a mechanikai vállalat viszonylag modern gépi állománnyal rendelkeztek és számos munkahelyet biztosítottak a Gyergyói-medence lakossága számára.

Az 1989. évi decemberi változások lehetővé tették a város magyar jellegének a megerősödését és a testvérvárosi kapcsolatok kiépítését. A város gazdasági potenciáljában jelentős gazdasági hanyatlás mutatható ki, részben az 1996-2001 között lezajlott magánosítás felelőtlen és törvénytelenségekkel teli végrehajtásával.

Mire volna szüksége Gyergyószentmiklósnak a jövő biztosítása szempontjából? A természeti erőforrások ésszerű felhasználása döntő módon elősegítheti megyei jogú városunk fejlődését. A fa ésszerű kitermelése és feldolgozása, a turisztikai lehetőségek kihasználása döntő módon hozzájárulhat Gyergyószentmiklós előrehaladásához. Gyergyó jövőjének másik feltétele a kis- és közép vállalkozások életképessé tétele. Ma már létezik a városban számos olyan vállalkozás, mmelyek garanciái vidékünk gazdasági fejlődésének. A kistérségi társulások is hozzájárulhatnak Gyergyó gazdasági turisztikai potenciáljának a jobb kihasználásához. Gyergyószentmiklós jövője szempontjából meghatározó lehet a testvérvárosi kapcsolatok ésszerű gyümölcsöztetése, mert nemcsak a történelmi múlt, a közös kultúra tarthat össze minket, hanem intézményeink együttműködése is.

Dr. B. Garda Dezső
Dr. B. Garda Dezső
országgyűlési képviselő
Utolsó frissités ( 2009. december 09. szerda 13:51 )