2017. december 12., kedd - Gabriella
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Címlap arrow Városunk arrow Városunk kiemelkedő személyiségei
Városunk
Időjárás
Helyi hírek
Honlap ajánló


gyergyotv.ro

keletinfo.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
Városunk kiemelkedő személyiségei Nyomtatás E-mail
2009. január 23. péntek 03:24
Árus Lajos (Marosvásárhely, 1931 - Gyergyószentmiklós, 1989)

Református lelkész, teológus. 1971-től haláláig a Gyergyószentmiklósi Református Egyházközség lelkipásztora. Az egyetlen héber-magyar bibliai szótár, de számos értékes tanulmány szerzője is. Tudományos kutatásai elismeréseként post mortem a kolozsvári Protestáns Teológia díszdoktori, városunk pedig díszpolgári címmel tüntette ki.


Basilides Tibor (Gyergyószentmiklós, 1913.július 13. - 1983.július 9.)

Érdemes sporttanár, a gyergyószentmiklósi Elméleti Líceum tanára 1940-től nyugdíjba vonulásáig (1973). A líceumban és sportiskolában kifejtett eredményes elméleti és gyakorlati tevékenysége elismeréseként az érdemes sporttanárt az Országos Sport és Testnevelés Hivatal Érdemoklevelével, a Munkaérem Érdemfokozatával, a Sport Érdemrend I. fokozatával tüntették ki, 1994-ben Gyergyószentmiklós városi tanácsa díszpolgári címmel jutalmazta post mortem.


Cziffra Mihály

Gyergyószentmiklósi örmény kereskedő és vállalkozó a századfordulón. Neki köszönhető, hogy a petróleumlámpát villanyvilágítás váltotta fel Gyergyószentmiklós utcáin, 1902-1903-ban.


Dr. Csiby Andor (Gyergyóditró, 1884. február 4. - Csíkszereda, 1960. október 29.)

Szerkesztő, ügyvéd. 1910-től ügyvédként, 1914-től városi tanácsosként folytat tevékenységet Gyergyószentmiklóson. A Csíki Lapok, Gyergyó, Keleti Újság, Székely Szó munkatársa, a Gyergyói Lapok szerkesztője (1934-36). Az 1952-ben alapított Gyergyó múzeum első vezetője 1952 és 54 között.

Főbb honismereti és helytörténeti munkái: Gyilkostó(1937), Borszék monográfiája(1937), Gyergyótekerőpataki Súgó Cseppkőbarlang leírása(1938), A székely közbirtokossági vagyonok.


Dr. Csíky János (Gyergyócsomafalva, 1892 - Gyergyószentmiklós, 1979) Orvos

1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-től a szegényházból Kórházotthonná lett intézet igazgató-főorvosa. Főbb munkái: A falu egészségvédelme, Az anya egészsége és a gyermekáldás, Adatok a gyergyói nép táplálkozásához. Számos újságcikk szerzője; több, mint 500 ismeretterjesztő, népnevelő előadást tartott.


Dr. Fejér Dávid (Barót, 1851 - Nagyenyed, 1916)

Orvos, 1883-1916 között Gyergyószentmiklóson dolgozott. 1906-ban elkészítette a nagyközség vízellátásának tervét, valamint a főtér parkosítási tervét. Hét egészségügyi népszerűsítő füzetet és röplapot adott ki, szellőző ablakok nyitására kötelezte az építkezőket. Rózsaalapot hozott létre a szegény betegek megsegítésére - ezt halála előtt egy városi gondnokra bízta.


Ferenczy György

1613-tól 1641-ig gyergyószentmiklósi lelkész, majd Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főesperese.

1629-ben új templomot építtet Gyergyószentmiklóson, amelyet az 1657-es tatárjárás romba döntött. Történetírói munkássága is jelentős.


Fogarassy Mihály (Gyergyószentmiklós, 1800. - Gyulafehérvár, 1882.)

Erdélyi püspök 1864-1882 között. Legfőbb célja a hitélet emelése és az iskolaügy, elsősorban a katolikus népiskolák felemelése volt. Lerakta a későbbi Szent István Társulat alapjait, Gyulafehérváron zárdát, templomot építtetett, Gyergyószentmiklóson leány nevelőintézet építését támogatta, és a munkaképtelen szegények számára szegényházat alapított 1859-ben.

Gyergyószentmiklós mellszobrot állíttatott emlékére 1993-ban, és iskolát nevezett el róla 1991-ben.


Földváry Károly
Földváry Károly (Gyergyószentmiklós, 1809 - Cegléd, 1883)

1848-as honvédezredes. 1848 júniusától főhadnagy, s kitűnő katonaként az ezredesi rangig jutott. Legnagyobb katonai hőstetteit hazaszökésével, majd a tápióbicskei és a váci csatákban tanúsított önfeláldozó bravúrjával vitte végbe. Utóbbiért a 2. osztályú katonai érdemjellel tüntetik ki és gyalogos hadosztály-parancsnok lesz. Kétszeri várfogság után 1859-ben emigrál, belép az olaszországi magyar légióba, 1862-67 között annak parancsnoka. 1867-ben hazatér, és a pesti honvédegylet tagja haláláig.

Fotó: Wikipedia


Földváry Sándor
Földváry Sándor (Gyergyószentmiklós, 1809 - Pest, 1868).

1848-as honvédezredes, Károly ikertestvére. 1848. Júniusától főhadnagy, és ő is az ezredesi rangig viszi. A délvidéki Szenttamás ostrománál kulcsszerepet játszott, ezért 3. osztályú érdemjellel tűntették ki, majd hadosztályparancsnok lett. Világos után bebörtönzik, 1850-ben szabadul. 1867-68-ban a Borsod megyei honvédegylet tagja.

Fotó: Wikipedia


Görög Joachim (Szamosújvár, 1862. - Gyergyószentmiklós, 1928.)

Örmény katolikus püspöki biztos, tanár, parlamenti képviselő, majd szenátor. 1886-ban szentelték pappá: tevékenysége idején (1886-19228) a gyergyószentmiklósi örmény hitközség virágkorát élte.

1896-tól szentszéki tanácsos, 1908-tól a Zárda igazgatója, melyet leányinternátussal bővít. 1918-tól kanonok, 1922-ben a Magyar Párt képviselővé, majd egy évre rá szenátorrá választotta. Szintén 1922-től az örménység püspöki biztosa, de erőssége az egész magyar társadalomnak. 1899-ben feljavíttatta és orgonával látta el a templomot.


Kölönte Béla (Csíkrákos, 1883-1934)

Helytörténész, író. Mint a Gyergyószentmiklósi Főgimnázium tanára írta meg a Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig című munkáját 1910-ben, melyben a székelyek mellett az örmény és a román lakosság múltjával is foglalkozik. Másik könyve a Székely nagyjaink(1924).


Márton Áron
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896 - 1980)

Erdély római katolikus püspöke, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Lelkészi szolgálatot végez Ditróban (1924-25), majd káplán és hittanár  Gyergyószentmiklóson1925 és  1928 között.

Fotó: Wikipedia


Salamon Ernő (Gyergyószentmiklós, 1912 - Ukrajna, 1943)

Költő, 1933-tól a Brassói Lapok munkatársa. Művei: Gyönyörű sors (1937), Szegények küszöbén, Ének a szolgák sorsáról (1938).

1942-ben egy munkaszolgálatos századdal a keleti frontra indítják, egy év múlva meghal.


Szini Lajos (Gyergyószentmiklós, 1891-1933)

Író. Nagy népszerűségre tett szert ízes székely karcolataival, tájnyelven írt történeteivel. Művei: Az Őzolló (1926), Góbéságok (1933), Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán(1937). Több korabeli lap munkatársa.


Tarisznyás Márton
Tarisznyás Márton (Gyergyóditró, 1927 - Gyergyószentmiklós, 1980)

Néprajzkutató, helytörténész. 1955-56-ban Tekerőpatakon tanár, majd 1956-ban megalapítja a Gyergyószentmiklósi Múzeumot, és vezeti 1980-ig, haláláig.

A gyergyószárhegyi régészeti ásatások kezdeményezője és egyik vezetője; rendszeresen részt vesz néprajzi kutatásokon és múzeumi tevékenységekben. Néprajzi és történelmi kutatásainak eredményeit magyar és román nyelven helyi és országos lapok, szakfolyóiratok közlik. A Gyergyó történeti néprajza című műve tíz tanulmányt foglal magába.

A gyergyói múzeum, a tekerőpataki iskola és egy emlékszoba az ő nevét viseli.

Fotó: Tarisznyás Márton Múzeum


Garda Dezső (Kolozsvár, 1948. aug. 26.) - szociológus, történész.

Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte (1968), a Babeş-Bolyai Egyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett (1973). A gyergyóremetei általános iskolában kezdte pályáját, 1978 óta a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Szaklíceum tanára.

Első írását a Korunk közölte (1972), azóta helytörténeti kérdésekkel jelentkezik. Kisebb földrajzi egységek, elsősorban Gyergyó vidéke dolgozó társadalmának múltját örökíti meg. A Változó valóság c. szociográfiai tanulmánykötetben (1978) Gyergyóremete erdőmunkásainak tegnapját és mai viszonyait kutatja, az Acta Hargitensia I. kötetében a gyergyóremetei tutajosok múlt századbeli életét dolgozza fel (1980). Remetei Híradó (1975-77), majd Líceum (1979-80) c. iskolai lapokat szerkesztett; utóbbi iskolájának 1979-80-as évkönyve. A vezetése alatt álló helytörténeti szakkör diákjai dolgozataikkal évente Kolozsvárt Korunk-délelőttökön szerepelnek. Képek Gyergyószentmiklós történetéből címen részletet közölt a városról írt munkájából (Korunk 1982/9). Ez s Gyergyóremetéről írt társadalomtörténeti monográfiája megjelenés előtt.


Kercsó Attila
Kercsó Attila (Gyergyószentmiklós, 1939. márc. 20.- 2008. máj.21.) - költő, tanulmányíró.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1956), a marosvásárhelyi OGYI-n szerzett orvosi diplomát (1962). Előbb körzeti orvos Gyergyóalfaluban, 1965-től a gyergyószentmiklósi Városi Kórház szakorvosa. 1977 óta vezeti a Salamon Ernő Irodalmi Kört.

Első versét az Utunk közölte (1977). Versei jelennek meg az Előre, Jóbarát, Művelődés, Ifjúmunkás, Igaz Szó, A Haza Sólymai és a Napsugár hasábjain. Verseit Ludwig Erzsébet fordításában az Informaţia Harghitei is közli, a Hargita és Munkásélet hasábjain egészségügyi ismeretterjesztő cikkeivel jelentkezik. Adatok a gyergyói járványok történetéből címen az 1978-as Hargita Kalendárium, Közegészségügyi törekvések Gyergyószentmiklóson a XIX. században és a XX. század elején címmel a Művelődés (1981/10) közölt tollából helyi orvostörténeti tanulmányt.

Verseskötetei: A kapuban (1981); Sípvásár (gyermekversek, Karancsi Sándor borítólapjával és illusztrációjával, 1983).

Fotó: transycan.net


Karancsi Sándor (Nagyszalonta, 1932. ápr. 2. - 2003. okt. 28) - képzőművész.

Az elemi iskola nyolc osztályának elvégzése után vasbetonszerelő; elvégzi a kolozsvári Művészeti Líceum esti tanfolyamát, ezután a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán előbb szobrászatot tanult, majd a festészeti szakon Petru Feier tanítványaként szerzett diplomát (1961). Azóta Gyergyószentmiklóson él.

Több mint 500 ex libris lapot készített rézkarc, rézmetszet és más technikával. Hol groteszk, hol líraibb hangvételű ex libris lapjainak témáit főleg az irodalomból meríti. Illusztrációkat készített Dante La Divina Commediájához, Ion Minulescu, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Ady Endre verseihez. Mese- és versillusztrációi a romániai magyar folyóiratok és napilapok hasábjain jelennek meg.

20/20 mm-es minikönyvet rajzolt Gyergyó, emberek címmel (1976). Bronzból mintázott érméi közt szerepel: Ady Endre - Elbocsájtó szép üzenet; In memoriam Nagy László; Liszt Ferenc. A Ion Creangă Könyvkiadónál megjelent könyvek közül Csire Gabriella Turpi és Világjáró Kópé s Szávai Géza Kokó Samuék vándorútja c. köteteit illusztrálta.