2017. november 21., kedd - Olivér
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Időjárás
Helyi hírek
Honlap ajánló


gyergyotv.ro

keletinfo.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
Technológiai fejlesztés: a versenyképes város Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Technológiai fejlesztés: a versenyképes város
KultĂşra
Oktatás
Civil szervezetek, NGO-k
Egészségügyi ellátás
Szociális ellátórendszer

Gyergyószentmiklós municípium fenntartható fejlesztési stratégiája

2007-2013

Vezetői összefoglaló

A települési fejlesztési stratégiák fontos szerepet játszanak a településfejlesztésben, de csak abban az esetben, ha a helyi igényeknek való megfelelés, a településfejlesztés szakmai elvei és a helyi várospolitikai akarat egyszerre képes megjelenni benne.

Gyergyószentmiklós fenntartható fejlesztési stratégiájának elkészítése során a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem erre a célra létrehozott munkacsoportja arra törekedett, hogy ennek az elvárásnak megfeleljen és olyan stratégia készüljön a város számára, ami megvalósítható választ szolgáltat a települést érintő kérdésekre, s egyúttal a fejlődés új pályáját jelölje ki.

A stratégia kidolgozása során a szakpolitikai és elvi keretet a fenntartható városfejlesztés elve összefüggésében értve az alábbi dokumentumok határozták meg:
1. Szakpolitikai dokumentumok:
● Nemzeti Fejlesztési Terv
● Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
● az előbbieknek alárendelt operatív programok
● Központi Régió fejlesztési terve
● Hargita megye középtávú fejlesztési terve
● Közösségi Stratégiai Iránymutatás a kohéziós politikára vonatkozóan
● Közösségi Stratégiai Iránymutatás a vidékfejlesztési politikára vonatkozóan

1. Szakmai dokumentumok:
● Új Athéni Charta
● Európai Területfejlesztési Perspektíva
● Corki Nyilatkozat
● 2006. október 14-i csíkszeredai Cork+10 konferencia zárónyilatkozata

A települési fejlesztési stratégiák elfogadását a 2001. évi 215. törvény 38. artikulusának 2/b és 4/e szakaszai alapján a helyi tanácsok hatáskörében találjuk. Ugyanakkor egy város fejlődése nemcsak a tanácsosokat és a város vezetőit érinti, s ezért a participáció és a partnerség elveinek értelmében törekedtünk a lehetőségekhez mérten a társadalmi részvétel eszközeinek alkalmazására. A stratégia egyes elemeit éppen ezért többször egyeztettük a különböző szereplőkkel, a legtöbb fejlesztési javaslat úgy került megfogalmazásra, hogy a helyi közösség és a helyi szereplők javaslatait azokba beleépítettük. A végleges változat összeállítása előtt pedig három hetes nyílt társadalmi véleményezésre is lehetőséget biztosítottunk.

Természetesen a fejlesztési stratégiák módszertana és elvi, valamint politikai kerete ügyében az idézett törvény nem szolgál iránymutatással, ezért Gyergyószentmiklós helyi tanácsa külső szakértőt kért fel a stratégiai terv kidolgozására. A 2006. februárjától 2006. decemberéig tartó tevékenység során készült el tehát Gyergyószentmiklós fenntartható fejlesztési stratégiája a 2007-2013 közötti időszakra, mely a „Technológiai fejlesztés: a versenyképes város” címet kapta. Mivel a tervezés a térségi fejlesztési stratégia elkészítésével egy időben zajlott, így nagy mértékben biztosított az összhang a városi stratégia és a környező községek, valamint a térség fejlesztési elképzeléseivel, s a város természetes központi szerepe is érvényre juthat.

Összességében azt mondhatjuk, hogy Gyergyószentmiklós városa jelenleg nagyon kedvezőtlen változásokon megy keresztül, ami elsősorban a lakosság számának alakulásában és a gazdaság teljesítményében válik mérhetővé. A stratégiai tervezés során 1992-től 2005-ig követtük nyomon a változásokat, s ennek alapján jól látható, hogy évente átlagosan 131 fővel csökken a város lakossága, ami 13 év alatt összesen 8,5%-os fogyást jelent, s a fogyatkozás mértéke eléri az évi 0,65%-ot. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy az egyik fő feladat, ami a városra vár, hogy a népesség fogyása megállíthatóvá váljon. A népesség korcsoportonkénti megoszlását figyelembe véve megállapítható, hogy 1992 és 2002 között jelentős mértékben nőtt az idősebb korosztályokhoz tartozók aránya a településen. Az 55-64 év közötti korcsoport lakosságon belüli aránya tíz év alatt 19,5%-kal nőtt; a 65 évnél idősebbek esetében ugyanez az adat 31%-os. Ennek alapján míg 1992-ben összesen 17% volt az 55 évnél idősebbek aránya, azaz 3682 fő, addig 2002-ben már 4249. Azaz fel kell készülni arra, hogy az összes városlakó korcsoporton belül egyedül az idősek száma növekszik a közeljövőben is. Ugyanakkor a város hosszú távú lehetőségeit nagyban befolyásolja, hogy a reprodukció és a munkavállalás szempontjából legjelentősebb 20-54 év közötti korcsoport száma 10829-ről 10573-ra csökkent. Ez nem jelent nagy mértékű változást, s így súlyos problémát sem, azonban a kisgyermekek számának alakulása már 43%-os csökkenést mutat, 1624 0-4 éves gyermek helyett mindössze 917-tel találkozhatunk a 2002-es adatok szerint, s 27%-kal csökkent az általánosiskolás korcsoport is. Mindezek a folyamatok a jelenlegi vizsgálatok alapján nem látszanak megállíthatónak, így összességében, jelentős változtatások és beavatkozások nélkül hosszabb, azaz 30 éves távon egy 11-12 ezres lakosú város képe rajzolódik ki előttünk, s az addig eltelő időben is egyre jellemzőbbé válik a fiatalok fogyása és az idősek számának növekedése.

Gyerekek és idősek számának alakulása - 2007-2013

A 2007-2013-as időszak végére tehát a jelenlegi trendek alapján 18900 lakosa lehet Gyergyószentmiklósnak, ebből a vizsgált korosztályok száma: 55 événél idősebbek száma 4630, kisgyermekek száma 918 helyett mindössze 431, 5-14 éves gyerekek száma 820 fővel csökken tovább, valamivel 1700 fő alatti értéket elérve. Mindezek a folyamatok azzal járnak, hogy egyrészt a szociális és egészségügyi rendszerek számára növekvő terhelés jelenik meg, tekintve, hogy a városnak térségi ellátási feladatai is vannak ezen a téren. Ugyanakkor a jelenlegi iskolahálózat csak abban az esetben maradhat működőképes, ha a térségi szerep erősödik, hiszen a becsült 820 diákos létszámcsökkenés az I-VIII. osztályos intézményekre nézve katasztrofális következményekkel járhat.

Tekintettel a népesedési trendek nehéz befolyásolhatóságára, ebben a vonatkozásban azt mondhatjuk, hogy a népességmegtartó-képesség fokozására kell helyezni a hangsúlyt, azaz egyrészt városrehabilitációs programot igényel a helyzet, valamint fejleszteni kell a szolgáltató szektort is, s ahogy a gazdasági adatokból látható, a gazdaságban is gyökeres változtatásra van szükség.

Gazdasági szempontból a város a térségben meghatározó szerepet tölt be, hiszen a térségi vállalkozások forgalmának 56%-a a városban jelenik meg – ezzel az adattal a városban bejegyzett cégek Hargita megye forgalmának 8,5%-át adják, azaz megyei viszonylatban is jelentős gazdaságú városról beszélhetünk. Ugyanakkor a térségi gazdasági termelékenységi átlagnak mindössze 88%-án teljesítenek a cégek, s a forgalom jelzett 56%-át előállító dolgozók nagy száma, azaz a térségi foglalkoztatásban vállalt 63%-os rész is kedvezőtlen állapotokra utal.

Ha megvizsgáljuk a gazdaság belső szerkezetét, azt találjuk, hogy a térségi központi szereppel összhangban a kiskereskedelem és a nagykereskedelem a legnagyobb forgalmat adó tevékenység, s rögtön utána a térség egyetlen nagy méretű iparága, a faipar található.

A városban jelentős szerepe van a bútor-, textil- és konfekcióiparnak, azonban ezek működési hatékonysága a bútoripart leszámítva, különösen a textil- és konfekcióiparban, igen rossz. A gazdaság kedvezőtlen belső szerkezetét mutatja az is, hogy a vendéglátás, a kommunikáció, az informatika valamint a szolgáltatások aránya nagyon alacsony, gyakorlatilag súlytalannak nevezhetők ezek a szektorok, s bár a vendéglátásban nagyszámú (közel 5%) munkavállalót találunk, térségi összehasonlításban is kedvezőtlen a hatékonysága.

Mindezek alapján elmondható, hogy a kedvezőtlen gazdasági- és munkaerő-piaci szerkezet sürgős beavatkozásért kiált. Ebben az összefüggésben elsősorban hangsúlyozni kell a következőket. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt (az utóbbi két évben a térségben működő cégek forgalma nem növekedett) a vásárlóerő csökkenése a kereskedelmet nagy mértékben veszélyezteti. Az európai gazdasági térbe való integráció a cégek versenyképességét próbára teszi minden területen, így elsősorban a faipar a jelenlegi gyakorlat (esetleges gazdasági tervezés, alacsony hozzáadott-érték) mellett piacait vesztheti. A bútoripar és a többi könnyűipari tevékenység a globális folyamatok miatt kerül kiszolgáltatott helyzetbe. Így a cégek számára csak a jelentős vállalatvezetési szemléletváltás és a technológiai újítások bevezetése jelenthet kiutat. Az egységes gazdasági térben megjelenő új versenyhelyzet ugyanis a jelenlegi kompetenciákkal és gyakorlattal nem előnyt, hanem kifejezett és súlyos veszélyt jelent a térség gazdasága számára. Ugyanakkor látható, hogy a modern gazdasági szerkezet megteremtésének jelenleg nem adottak a feltételei, hiszen sem a turisztikai, sem a szolgáltatói, sem a kommunikációs és informatikai szolgáltatások szintje nem elégséges. Így a jelenlegi, egyáltalán nem kedvező helyzetnek további romlása prognosztizálható már az elkövetkező évekre nézve is.

Mindezek alapján ugyanakkor az mondható, hogy egy összpontosított, komplex intézkedéscsomag segítségével a város helyzetén fordítani lehet és kell. Jelen stratégiai terv arra tesz tehát kísérletet, hogy ha a lehetetlennel nem is próbálkozik meg, de minden lehetőt megtesz azért, hogy felvázolja a fejlődési pályára állás lehetséges irányait. Ennek a pályának , amelynek elemeit a stratégiában részletesen kifejtünk és megindoklunk, számos feltétele van, s amennyiben ezek közül akár csak egy is megvalósulatlan marad, az a többi területen tervezett beavatkozásokat is sikertelenné teheti.

Környezeti szempontból a legfontosabbnak a táj értékének megőrzését és minőségének fejlesztését tartjuk. Társadalmi vonatkozásban a városias jelleget erősítő beavatkozásokra van szükség. A gazdaság fejlesztése akkor lehet sikeres, ha annak mind társadalmi, mind környezeti hatásai kedvezőek. Ebben az összefüggésben tehát arra megállapításra jutottunk, hogy Gyergyószentmiklós jövője akkor lehet az előreláthatónál kedvezőbb, ha egyrészt a térségben legjellemzőbb gazdasági tevékenység, azaz a faipar regionális klaszterintegrátori szerepét magára vállalja, valamint ezzel szoros összefüggésben létrejön a városban egy faipari technológiai fejlesztési park. A faipartól
való függés ebben az esetben nem fenyegető társadalmi és környezeti veszélyként, gazdaságszerkezeti hátrányként jelenik meg, hanem a térségi és városi fejlődés kulcsává kell váljon.