2014. szeptember 24., szerda - Gellért, Mercédesz
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Városunk
Városunk
Főmenű
Időjárás előrejelzés
Helyi hírek
Honlap ajánló

Bejelentkezés
Regisztráció!
Jelszó emlékeztető
gyergyotv.ro

kisujsag.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
Sugó barlang Nyomtatás E-mail
“Sípos hegy lábánál honol egymagában,
Fenyok lágy ölében, Súgónak barlangja.
Régi idok óta, ottan vár mint máma
Nem remélve, hogy ot ember megtalálja.
Az ido szorgos keze dolgozott keményen,
Szikla kastélyát ám, itten építé fel.
Ám az alapját is keményen megrakta
Dolomit és mészko, ennek minden fala.”

Nagy András: A Súgó egymagában

A Föld mélyében rejlő titokzatos világnak a megismerése, mindig érdekelte a természetbúvárokat, hiszen a sötétség birodalma egy teljesen új világba vezeti el az embert, melynek megismerése természet iránti szeretetett igényel.

A barlangok önvédelemmel rendelkeznek ami sötétséget, vizet, sarat és nedvességet jelent. Ezekhez kapcsolódik az antrópikus védelem is, ami meghatározó szerepet játszik a barlangvédelem körében, példa rá a környékünkön lévo titokzatos Súgó-barlang.
A Keleti Kárpátokban, a Gyergyói Havasok 1568 m magas, Síposkő tömbjének délkeleti nyúlványában húzódik a Súgó barlang. A Gyergyói-medence keleti oldalán a Marosba ömlő Heveder patak, majd az ide csatlakozó Borzóka-patak fogadja be a barlangból kiömlő Súgó-patakot, amelyet a kristályos palákban összegyűlt források vize táplál. A barlang főbejárata 1060 m magasságban nyílik, egy 10 kilométer hosszú, 2 kilométer széles és 200 méter magas kristályos mészkőlencse részeként, 65 millió évvel ezelott, a Paleocén korban, gyurodéses mozgások során alakult ki.
A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi.

A barlang felfedezése és elnevezése

A barlang vizes járatát a környékbeli lakosok már régóta ismerik. Ezt a barlangot is, mint sok mást az országban, a nép nevezte el. A Vizes és Felső járatokban a levegő áramlása gyors a külső hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozásának függvényében, így a húzat jelenléte állandó a járatokban. A húzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő, ami nagyon erős a Vizes járatnál, ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki a szájon. Valószínűleg erről a suttogó hangról kapta a barlang a nevét. E suttogás hangosabb volt az 1934-es évek előtt, ám addig a szűk bejáraton csak hason lehetett bekúszni. Az említett esztendőben kibővítették a bejáratot, hogy a bejutás az érdeklődők számára.
A barlangban a hiedelem szerint, „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt telnek meg a vedrek arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni.
A barlangot az 1930-as években kezdték kutatni, tudományos megalapozottság nélkül , főleg a kincskeresők. Ebben az időszakban id. Romfeld Ákos és Kémenes József gyergyószentmiklósi lakosok, bejárták a barlang egyes szakaszait, ahol barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjaira bukkantak. Ezek a kolozsvári múzeum tulajdonába kerültek. A tudatos barlangkutatást 1961-ben Buslig Lajos építésztechnikus és ifj.Romfeld Ákos kezdeményezte a Vizes járatban, a további kutatásoknál aktivan részt vett Garay Ödön természet-rajzszakos tanár, majd a „Bányai János” Amatőr Barlangkutató Csoport, melynek tagjai feltárták a barlangot, elkészítették az első térképet, ugyanekkor bioszpeológiai kutatásokat végez Margareta Dumitrescu és Traian Orghidan. 1974-től a baróti „Ursus spelaeus” barlangkutató csoport együtt a gyergyói barlangászokkal végez kutatásokat, és elkészítik a barlang összes járatának térképét (a feltérképezett járatok hossza 1021 m) Dénes István geotechnikus, székelyföld legnagyobb barlangkutatójának az irányításával. Ugyanez a csoport jelentős szerepet játszott a turistajáratok kialakításában.

A barlang leírása


Földrajzi koordináták: 46°40’ É szélesség és 25°30’K hosszúság;
- látogatható hosszúság:1021 m;
- szintkülönbség: 67 m
- kiterjedés:142 m;
- a főbejárat 1060 m magasságban van, az Aktiv járatból a kijárat 993 m magasságban van.
A barlang szerkezetileg 4 nagyobb járatrendszerre oszlik: az 1-es Száraz, a 2 –es Száraz, amelyek valamikor forrásszájak voltak, a Túlfolyó-ág, és a jelenlegi, Aktiv vizes járat.
Az 1-es Száraz egy vaskapuval ellátott rész, turisták által látogatható.
Az első terem az Öltöző-terem, ezt követi a Tanácsterem, amely a Felfedezők csarnokában folytatódik. Itt már megmutatja igazi arcát a mészkőbarlang , megláthatjuk a mészkőképződményeket, mint a Meduza, Oszlopsor, Bástya, Teknösbéka és a Delfin, Elvarázsolt világ, stb.
A plafonon megcsodálhatjuk az érdekes korróziós ikerüstöket, az Óriás Bagolyszemet.
A déli elágazás az Örvények termével, az Ödön-, a Zene-teremmel folytatódik, a Buzogányok terméből pedig egy újabb járat ágazik el, a Túlfolyó ág, amelyben egy 40 méteres kuszás után új, gyönyörű termekbe érünk, mint az Oszlop-terem, melynek éke a 4 méter magas és 0,8 méter átmérőjű oszlop. Ugyanitt gyönyörködhetünk a Csodacsillárban, a Nyerges pagodában…
E szakasz belső, védett területté lett nyilvánítva.

A barlang hőmérséklete, nedvességtartalma és állatvilága


A barlangi levegő az átlagnál több CO2 –ot tartalmaz. A Súgó-barlang páratartalma 90%-os a benti alacsony hőmérsékletnek (7-8°C) köszönhetően. A beszivárgó víz sok kálcium-karbonátot tartalmaz. A külső terület áteresztő talajréteggel fedett karszt. A bőséges vegetáció felbomlásából ásványi anyagokkal gazdagodva, elősegítette a barlangban a nagy mennyiségű cseppkőképződést- ami a majdnem alpesi magasságban ritka.
A barlang, mostoha körülményeihez képest, élővilággal is rendelkezik. A troglobin rovarfaj egyedei mellett télen, a bejárathoz közeli részekben húzódnak meg az éjszakai lepkék fajtáji, mint a scoliopterix libataix. A gerinces barlanglakók társaságát többféle denevér alkotja: közönséges denevér, hegyesorrú denevér, hosszúfülű denevér, hosszúszárnyú denevér.
A természeti rezervátumot, melynek része e barlang, egységében kell megfigyelni, tanulmányozni. A Súgó-barlang és környéke, 18,3 ha rezervátum, amely 65 hektárra bővíthető. A rezervátumon belül található a kosborfélék családjába tartozó rigópohár, papucskosbor, népis nevén a boldogasszony papucsa, amely ritka és védett növény. További ritkaságok: piros madársisak, vörösbarna nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, szúnyoglábú bibircsvirág.
A Súgó-barlang az egyik legfontosabb barlangja a Keleti Kárpátoknak, ahol megtalálunk minden típusú, mészkőbarlangokban keletkezhető képződményt, mint álló cseppkő, függő cseppkő, galléros oszlopok. Ásványtani szempontból megfigyelhető és tanulmányozható a számos aragonit – és heliktit-csoda.
A Súgó-barlang gyámja a Gyilkosto Adventure Egyesület. A 2005 augusztusában alakult szervezet főbb céljai közé tartozik a turizmus, az extrém sportok fellendítése, illetve a környezetvédelmi problémák megoldásában való részvállalás.

Turisztikai jellege


A barlang jelenleg természetvédelmi területnek számit, felügyelet nélkül nem látogatható.
Egy kedves kis felújitott menedékházban találhatnak menedéket a barlang mellett azok a fáradt természetjárók, akik el szeretnének itt tölteni egy pár napot.
Itt szalonnát is süthetnek az erre célra külön kialakított helyen, szomjukat pedig finom karsztvízzel olthatják, ami a barlangból tör elo.

Ha kedvünk van egy rövid sétára, az észak-keleti úton felsétálhatnak a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és még ennél is szebb az Egyes-kovel ékesített Nagyhagymás vonulatára.

A barlanglátogatás feltételei:


- a barlang zárva van, látogatása csak turistakísérővel lehetséges;
- a barlangban lámpákat használunk;
- a benti hőmérséklet 7-10 C között van;
- ajánlott a túraöltözet;
- a barlang mennyezetéről helyenként víz csepeg;
- a ruházat és a lábbeli összesározódhat;
- a látogatás időtartama 35-40 perc;
- a barlanglátogatást nem ajánlott mozgássérült személyeknek.
A barlangi képződményekhez hozzáérni tilos!!!

A barlang nyitva tartása


Nyári szezonban naponta 10 és 17 óra között, az év többi időszakában hétvégeken 10-18 óra között várják a barlanglátogatókat. A programon kívüli látogatás csak előzetes bejelentkezés esetén lehetséges.
Nagyobb/diák csoportok esetén szezonban is ajánlott az előzetes bejelentkezés.

Kapcsolattartó személyek:


• Crişan Hunor-Flaviu -0743362132
• Simon László -0744701815
• András Zsolt -0741131019
• Kinda Tibor -0745597784

Megközelítése

Gépjárművel, a Gyergyószentmiklóst Csikszeredával összeköto DN 12-es útvonalról, Tekeropatak és Vasláb között balra kell térni a Heveder felé vezeto fakitermelo útra. a sárga turistajelzés mentén, amely később a vasútállomásról érkező piros jelzésben folytatódik.

- Vonattal érkezve a 400-as fővonal vaslábi megállójától induló piros jelzés vezet a barlanghoz.
- Gyalog Gyegyószentmiklós központjából a kék jelzést követve a Visszafolyó patak mentén kell haladni. Ez egy kb. 3 órás gyalogút.