2019. november 14., csütörtök - Aliz
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Címlap arrow Városunk arrow Látványosságok arrow Gyergyószentmiklós
Városunk
Időjárás
Helyi hírek
Honlap ajánló


gyergyotv.ro

keletinfo.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
Gyergyószentmiklós Nyomtatás E-mail
Gyergyószentmiklósra Székelyföld északkeleti csücskében lelünk, Hargita megyében a Gyergyói-havasok (középmagas hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Borszéki-hágó és a Marosfői-hágó között. Szomszédos hegységek: északon a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok, keleten a Csalhó és a Hagymás-hegység, délen a Csíki-havasok, nyugaton, a Gyergyói-medence másik felén a Görgényi-havasok és a Hargita.) lábánál, a Békény hordalékkúpján helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: 46 42′ északi szélesség és 25 35′ keleti hosszúság. A város belterületének tengerszint feletti átlagmagassága 818 m, a külterület legmagasabb pontjai 1600-1650 m közöttiek.



A város területéről látható legnagyobb magasságok északon a Piricske (1545 m) és a Szent-Anna kápolna (1087 m), a délkelet felé húzódó Csiszér-hegy.(1364 m). Gyergyószentmiklós keleti határában, a Békénybe ömlő Magasbükk pataka a Kovácspéter-tetőre (1321 m) visz. Innen északnyugati irányban a Magasbükk (1416 m) masszívuma, észak- északkelet felé a Medgyes-havas (1310 m) és a Lóhavas (1627 m), tőlük észak-nyugatra a Pongrácz-tető (1257 m) következik. A Pongrázc-tetőtől északi irányba a Likas (1676 m) emelkedik ki, tőle északkeletre a Lapos-havas (1452 m) tatlálható.



A várostól 24 km-re a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó és környéke kápráztaja el a látogatót.

A gyergyói táj éghajlatának kialakulásában szerepet játszanak a tengerszint feletti magasság és a zárt hegyközi medence jelleg. A hegyek általi közrezártság nagyban megváloztatja a napsugárzásnak és légáramlatoknak erre a földrajzi szélességre jellemző normális értékeit. “Gyergyóban a nyár egy csütörtök délutánra esett” vagy “Gyergyóban kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg” - hallhatjuk a gyergyóiaktól, ami nem is csoda, hiszen Gyergyószentmiklós sokévi átlaghőmérséklete 5,1 C , és a szaktanulmányok is Románia és Európa egyik hidegpólusaként emlegetik.


A vidék életföldrajzi viszonyai hosszas fejlődés eredményeképpen alakultak ki. Az erdős területek a város összterületéből 55%-ot tesznek ki. Az erdő domináns faja a lucfenyő. A szegényesebb aljnövényzetet különböző cserjefajok alkotják, a zártabb, nedvesebb helyeken a fekete áfonya és a világosabb erdőkben vörös áfonya -a vidéken fekete kokojza, valamint piros kokojza/ fásmeggy néven használatos. Az erdő gyümölcseinek gyűjtögetése minden korban nagy szerepet töltöttbe a lakosság életében. A legtöbben a hiripet (vargánya), a rókagombát és a fenyőalját kedvelik és gyűjtik.



A 2002-es népszámlálási adatok szerint Gyergyószentmiklós lakossága 20.018 fő, ennek tekintetében a harmadik helyet foglalja el a megyében.

Műemlékek és látnivalok:
Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú, parkosított kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós - szobor látható, Burján-Gáll Emil alkotása.
A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket az örmény kereskedők építtettek a XVIII században (Czárán-ház, Kövér-ház, Kopacz-ház, Bocsánczi-ház, stb). Ezek az épületek műemléknek vannak nyilvánítva.
A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke. 1753-57 között épült barokk stílusban a régi gótikus templom (1498) helyén. Tornyát háromszor is magasították. Déli oldalán felújított napóra látható. A templom védőszentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltáron a Boldogságos Szűz koronás alakja társaságában. Kőkerítés övezi az 1786-os évtől. A kerítésen belül Nepomuki Szent János szobra áll szemben a templommal. A plébánia épülete 1758-ban épült. A templom mellett 1876-1948 között leánynevelő intézet működött, amelyet Fogarassy Mihály püspök építtetett és szentelt fel (ma újra az egyház tulajdona és gépgyártó iskolaközpont működik benne).
Az 1730-1734 között barokk stílusban épült örmény katolikus templom a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Világosító Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény-katolikus plébánia épülete a XIX. században épült.
A református templom 1895-1899 között épült Szathmáry István ditrói főgondnok által ajándékozott telken, a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. 1993-1997 között bővítették ki a több mint 1300 lelket számláló hitközösségnek.
Az ortodox templom 1929-1938 között épült. Szent György tiszteletére szentelték fel.
A görög katolikus templom szintén a Gyilkostó sugárút jobb oldalán található, 1900-ban épült és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
A zsinagóga közadakozásból épült 1927-ben, a környéken akkor több mint 1000 lelket számláló zsidó közösség számára. A N.Balcescu ut elejen talalhato.
A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Minden év július 26-án Szent Anna napi búcsút tartanak itt.
A város egyik legrégebbi polgári emeletes kőépülete, az 1770-1780 között, Vertán István által építtetett örmény kereskedőház, jelenlegi székhelye a Tarisznyás Márton Múzeumnak. Jelentős részlegei az erdő néprajzának, a helyi fafeldolgozásnak, a város és környéke népviseleti és történelmi hagyományának állítanak emléket. Itt őrzik Karácsony János helyi festőművész és Elekes Vencel műgyűjtő hagyatékát (olajfestmények, akvarellek, grafikák, metszetek, szobrok, stb.). Említésre méltó a kőzet- és ásványkiállítás, amelynek anyaga 2004-től Dr. Jakab Gyula geológus páratlan magángyűjteményének bevonásával bővült. A múzeum udvarán szabadtéri részleg is található (tászoki róvásírásos kövek, malmok, vízifürész, régi boronaházak, gépek, járművek, régi erdőkitermelő mozdony, stb.).
A Benedek kúria paraszt barokk stílusban épült 1840-ben, teljesen fából. Ma népművészeti alkotóház. Népművészeti, néprajzi kiállításoknak ad helyet.
A felszegi és az alszegi csengettyűk fedett harangtornyok, a Békény-patak partján épültek és műemléknek vannak nyilvánítva.
A Békény utca 77. szám alatt találhatóak szintén a Békényen a ma is működő, 1868-ban épült Tinka féle vízimalom, és a XIX századbeli Eszenyő-pataki vizifűrész hiteles működő mása.
A város keleti kijáratánál levő Both-várát az 1707-es szabadságharc idején teljesen lerombolták. A vár és az 1707-ben kivégzett Both András királybíró emlékére 1933-ban építették a Jézus Szent Szíve kápolnát.
A város dendrológiai érdekessége a Csíky-kert, amely a város EK részén 16 hektáron elterülő arborétum. Dr.Csíky Dénes ügyvéd telepítette 1884 és 1910 között. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta.