2020. január 22., szerda - Vince, Artúr
Gyergyószentmiklós címere
Magyar
Címlap arrow Helyi hírek arrow A Salamon Ernő Gimnáziumban is emlékeztek az 56-os forradalomra és szabadságharcra
Időjárás
Helyi hírek
Honlap ajánló


gyergyotv.ro

keletinfo.ro

szekelyhon.ro

Gyergyói hírlap


kisujsag.ro
 
A Salamon Ernő Gimnáziumban is emlékeztek az 56-os forradalomra és szabadságharcra Nyomtatás E-mail
2012. november 16. péntek 09:32
A pesti srácokkal egyidősöket látni történelmi megemlékezésen, szívmelengető, miként az, tőlük hallani, ha nem is harcos, de fontos üzeneteket. Egykori iskolámban ez történt kedden, az utolsó tanítási órán. A diákokkal telt díszterem színpadán előbb Czimbalmos Gellért mondott verset (Tamás Lajos: Piros vér a pesti utcán), majd Székely Álmos történelemtanár sűrítette össze 1956 történéseinek sorát. Patek Mária tanárnő irodalmi összeállítását a X. E osztályosok mutatták be.

Az ünnepséget a gimnázium, Korpos Szabolcs zenetanár által vezetett, nemrég alakult kórusának fellépése zárta. Azok közül a feledhetetlen dalok közül hallhattunk, amelyek a 70-es, 80-as években még bennünk és a nálunk ifjabbak lelkében ügyeltek az önbecsülés lángjára.
Délután 5 órától a római katolikus temetőben, a kommunizmus áldozatainak emlékműve előtt az önkormányzat, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége és az ’56-os Vitézi Lovagrend gyergyói törzskapitánya, vitéz Salamon László szervezett megemlékezést a művelődési központ közreműködésével. Az előbb felhúzott, majd félárbocra eresztett, fekete szalagos, az ’56-os Vitézi Rend címerével ellátott nemzeti lobogó alatt előbb Mezei János polgármester a magyarok szabadságszeretetét emelte ki ünnepi beszédében, majd Barabás Emőke, a Batthyány Ignác Technikai Kollégium diákja Veress Gusztáv Üzentek a hősök című versét mondta el.
Rokaly József történelemtanár újszerű megközelítésben vázolta mind a forradalom kirobbanásának, mind a szabadságharc vérbefojtásának körülményeit. Főleg – ahogy õ nevezi – a háttérhatalom húzásait. „1955-ben megszületett a nagyhatalmi döntés Ausztria semlegességéről. Bécs egyben a világ kémközpontja is volt. Szakértők azok számát 50 000-re becsülik. (…) Alaposan áttanulmányozva a Petőfi Kör mintegy másfél éves (1955 tavaszától – 1956. október 24-ig) igen intenzív tevékenységét, könnyű volt megállapítani, hogy …a legszorosabb kapcsolatban lehettek a világ háttérhatalmával. Nem kizárt, tehát, a Petőfi Kör egyes tagjainak tudatos tevékenysége a magyar nép elégedetlenségének meglovagolására azzal a céllal, hogy szovjetellenes felkelést, forradalmat vagy szabadságharcot provokáljanak ki, amelyet majd a szovjetek bizonyosan vérbe fojtanak, és visszaáll a szovjet megszállás Magyarországon.” (…) „A brit kormány reálpolitikai meggondolásból (nemzetközi stabilitás) tétlen maradt, akárcsak az amerikai…”
Később megrázó adatokat sorolt fel: „Néhány nap alatt a 200 000 főnyi szovjet beavatkozó sereg (úgy látszik, ez a megszokott magyarellenes adag) a 2000 tankkal úrrá lett a helyzeten, anélkül, hogy a szabad világ valamit is tett volna a tiltakozáson kívül. A szabadságharc több ezer emberáldozatot követelt, 13 000-en megsebesültek, 16 000-et Szibériába vagy máshová deportáltak, százezrek menekültek nyugatra. Kulcsár Antal, aki 2508 napot töltött Szibériában, szabadulása előtt még 10 000 magyart talált ott, ’56-osokat.” Előadása után Dézsi Zoltán Szóljatok, harangok!, illetve 56 című saját versét olvasta fel.
Biró Sándor református tiszteletes, az egyházi áldás előtt, a választás fontosságának egy 3000 évvel ezelőtt történt példáját idézte, felhívva a figyelmet az igaz, illetve a pillanatnyilag kecsegtető, ám mulandó közötti választás különbségre.
Timár Mátyás római katolikus lelkipásztor is röviden kiemelte az esemény fontosságát, majd a mártírok és az élők lelki üdvéért imádkozott. Koszorúzás után a himnuszok eléneklésével ért véget a megemlékezés.

Bajna György